Boldogsáááág, gyere haza!

„Karácsony közeledtével úgy érzem, még furcsábban néznek rám az emberek, amiért egyedül vagyok.” – Réka szavait jegyeztem le.

„Egészen hülyén érzem magam, ahogy próbálom betuszkolni az egyötvenes fenyőt a kocsimba. Idióta vagyok, de engem így neveltek. Kell a karácsonyfa. De valahogy valami hiányzik az igazi karácsonyhoz. Azaz nemcsak a karácsonyhoz, az életemhez is.

Egyedül élek, immár 5 vagy 6 éve nincs férfi az életemben. Úgy értem, hogy tartós kapcsolatom nincs. Ez néha kicsit zavar, de máskor pedig egyáltalán nem érzem magam kívülállónak a barátnőim között, akiknek van pasijuk.

Többször megégettem már magam, nem egyszer törték össze a szívem, és olyankor mindig azt éreztem, hogy annyira kicsi vagyok, és használhatatlan, hogy nem kellek senkinek.

Közben a karácsonyfát betömtem az autóba, és miközben beindítottam a motort, elgondolkodtam. Minek ez az egész? Kinek ez az egész? A szentestét úgyis anyuéknál töltöm. 25-én és 26-án valamelyik barátnőmnél vagyok, vagy ők jönnek át. Most persze bőgök. Néha ez is előfordul. Van, hogy nem akarok semmit, csak nem egyedül lenni, nem magányba hazamenni. Ez nem szingliség, mert szerintem a szingliség az, amikor valaki nem is akar állandó társat maga mellé.  Én nagyon szeretnék valakivel együtt lenni, hosszan beszélgetni esténként egy kakaó mellett. Bolondozni a hóesésben (na jó, most nincs hó), csak úgy lököttnek lenni, ha akarunk. Szeretnék hosszan csókolni valakit, akiről tudom, hogy másnap is ott lesz mellettem. Olyan kapcsolatot szeretnék, ahol a társam valódi társ, nem csak egy pasi mellettem.

Egy embert, barátot, szeretőt, aki elfogad, a sok dilimmel együtt.

Azt mondják, hogy minden ember egy teljes egész, de én nem érzem magam annak. Azt gondolom, hogy én csak azzal az emberrel lehetek teljes, aki azzá tesz engem. Olyan ember, akivel együtt pakolhatom azt a szerencsétlen fenyőt ide-oda. Akivel karácsony lesz a karácsony, és minden hétköznap ünnep.

Jó lenne néha főzni valakinek, várni, hogy hazajön az otthonunkba. Még egy kutya is beleférne, olyan idilli lenne az egész.

Sokan azt mondják, hogy ilyen kapcsolat nem létezik, ilyen ember nem létezik. Én hiszem, hogy nem hiába vágyom rá annyira, egyszer megtalálom, szembe jön valahol, és azonnal tudni fogom, hogy ő az. Az egyedül töltött évek egyszerre csak elillannak majd, és nem leszek többé magányos. Én hiszek a szerelemben, még akkor is, ha sokan azt mondják, kihalt már ebből a világból, és csak elmegyünk egymás mellett. Ez nem lehet így.

2017 a boldogság éve lesz.”

Képünk illusztráció