Nőgyógyászati vizsgálat

A szüzesség elvesztését megelőzően tanácsos elmenni nőgyágyaszti vizsgálatra és tájékozódni a fogamzásgátlási módszerekről a terhesség megelőzése érdekében.

Minden nő életében eljön az a pillanat, amikor elmegy nőgyógyászati vizsgálatra. Legtöbbször ezt szűrővizsgálat céljából teszi, de az is előfordul, hogy nőgyógyászati panaszai miatt keresi fel a szakembert. A szűrővizsgálatok közül a legfontosabbak közé tartozik a nőgyógyászati szűrővizsgálat. Rendszeresen végzett szűréssel a súlyos betegségek kiszűrhetők és elkerülhetők. A vizsgálat egyáltalán nem fájdalmas és nem is hosszadalmas, ugyanakkor nagyon fontos.

Előfordul az is, hogy csak tanácsért fordulunk a nőgyógyászhoz. Annak a lánynak, aki el szeretné kezdeni a szexuális életet, ajánlatos felkeresnie egy nőgyógyászt, hogy meggyőződjék nemi szerveinek kellő fejlettségéről, tájékozódjék a ciklusának rendszeres működéséről. Emellett a nőgyógyász segít kiválasztani egyénre szabottan a legmegfelelőbb fogamzásgátlási módszert. 

A nőgyógyászati vizsgálat jól elkülöníthető részekből áll

Mint minden orvosi vizsgálat, így a nőgyógyászati is beszélgetéssel kezdődik. Ennek kapcsán a nőgyógyász érdeklődik a nő panaszairól, tájékozódik hogyléte felől. A pontos kórelőzmény felvétel elengedhetetlenül fontos az esetleges betegségek megállapítása szempontjából. Az orvost titoktartási kötelezettség terheli, és a vele közölt bizalmas tények miatt sohasem tesszük ki magunkat indiszkréciónak.

Következő lépésként az orvos röviden ismerteti a nőgyógyászati vizsgálat lényegét, mely mindenkit alapvetően megillető tájékoztatási kötelezettség. A beszélgetés kapcsán a legtöbb esetben oldódik a nőknek a nőgyógyászati vizsgálat előtti, természetes feszültsége, így a vizsgálat könnyebben, kíméletesebben kivitelezhető.

A vizsgálat következő lépése a külső nemi szervek megtekintése. Már ennek kapcsán számos betegség: pl. szeméremtesti daganat, méhelőesés, hólyagsérv ismerhető fel. A továbbiakban hüvelytükröző eszközzel (amit "kacsá"-nak ismer a köznyelv) hüvelyi feltáró vizsgálatot végez az orvos. Ennek révén láthatóvá válik a hüvely belső felülete és a méh hüvelyi része, a méhnyak, és annak külső része, a méhszáj. E szervek megtekintése révén felismerhetőkké válnak - többek között - különböző gyulladásos folyamatok, ha azok szabad szemmel is látható elváltozást okoznak.

Ha látható gyulladásos jelek nincsenek, viszont a betegnek ilyen jellegű panaszai vannak, úgy következő lépésként kis teszt papírcsíkkal az orvos megvizsgálja a hüvely és a méhnyak váladékát, valamint kenetet vesz hüvelytisztasági vizsgálatra. A papírcsík elszíneződése a váladék vegyi hatásának megváltozása révén utal fertőzésre.

A hüvelyi feltáró vizsgálat következő része a méhnyak célzott vizsgálata. Ezt fényforrással ellátott nagyító készülékkel, az úgynevezett kolposzkóppal történik. E műszer révén a méhszájat és annak környezetét nagyított kép segítségével az orvos áttekinti, valamint a méhszájból műanyag eszközzel - spatula - kenetmintát veszünk sejtvizsgálatra ("citológia").

A feltárás után következik a kismedencei szervek tapintásos vizsgálata. Ennek kapcsán az orvos kesztyűs ujjával finoman benyúl a hüvelybe a méh szájáig, majd másik kezével megnyomja az alhasat, hogy felbecsülje a méhet és környezetét. Megállapítja a méh nagyságát és helyzetét, meghatározza a méh körüli szervek egymáshoz, illetve a méhhez való viszonyát. Ezzel a vizsgáló módszerrel elsősorban különböző kismedencei gyulladásos, illetve jó- és rosszindulatú daganatos betegségek felismerésére nyílik lehetőség.

A vizsgálat feltétele, hogy az üres húgyhólyag, és a has és a gátizmok ellazulása. Ezért ajánlatos üres hólyaggal menni a nőgyógyászati vizsgálatra.

A vizsgálat utolsó része a mellek tapintásos vizsgálata. Célja, hogy felfedezze az esetleges daganatképződést a mellekben, észlelje a mellbimbók rendellenes váladékozását. Emellett az orvos áttapintja a hónaljban és a kulcscsont környékén lévő nyirokcsomókat, melyek a mellel kapcsolatban vannak, és betegségekben megduzzadhatnak.

A nőgyógyászati vizsgálat vérnyomás- és testsúly-méréssel végződik. Ha ezt követően az orvos utasításával vagy a diagnózissal kapcsolatban bármiféle kérdésed merül fel, legyen bátorságod kérdezni, hiszen az orvos segít megértetni a helyzetet és meg is nyugtat egyben.

A citológiai vizsgálatról (rákszűrés)

A citológiai vizsgálat vagy Pap-teszt egyszerű, gyors és teljesen fájdalommentes vizsgálat. Nevét Georg Papanicolauról kapta, aki kidolgozta ezt az eljárást, amivel korán és biztonságosak kiszűrhető a méhnyak sejtjeinek kóros elfajulása. Minden nőnél elvégzik a nőgyógyász rendelőjében rögtön a szexuális élet megkezdésekor.

Ez a vizsgálat életmentő lehet, mivel kimutatja a rendellenes sejteket azelőtt, mielőtt azok rosszindulatúvá fajulnának. A mintavételre a nőgyógyászati vizsgálat alatt a tükörvizsgálat során kerül sor. A méhnyak érzéketlen, tehát a kenetvétel általában a legcsekélyebb fájdalommal sem jár, sőt gyakran nem is lehet észrevenni.

A kenetvétel során a hüvely faláról, a méhnyakról és a nyakcsatornából vesznek mintát egy speciális spatula segítségével. A mintákat az orvos egy üveglapra keni, fixálja, majd eljuttatja egy citológiai (sejttani) laboratóriumba, ahol elvégzik a kenet Papanicolau szerinti festését, és mikroszkóppal értékelik a kenetet.

A kenetek osztályozása

A Papanicolau szerint értékelt keneteket P1-től P5-ig terjedő skálán osztályozzák. Elég annyit megjegyezni, hogy a P1 és a P2 értékelés normális kenetet jelöl. A P3 kétes kenetet jelöl, ezért ajánlatos ismételten elvégezni a vizsgálatot. A P4-es és a P5-ös kenet esetén felmerül a rosszindulatú elváltozás gyanúja. Fontos, hogy a citológiai vizsgálat semmiképpen nem jelent végső diagnózist. A nőgyógyász feladata, hogy értékelje az eredményt, és tájékoztassa a páciensét a legcsekélyebb rendellenességről is. A kenetek értékelése során kiderül az is, ha gyulladás vagy fertőző betegség van jelen. Ilyenkor az orvos előírja a szükséges kezelést, vagy további vizsgálatokat javasol.

Mikor menjünk citológiai vizsgálatra?

A citológiai vizsgálatot évente szükséges elvégezni mindazon nő számára, akik a szexuális életet elkezdte, még akkor is, ha nincs semmiféle panasza. Ajánlatos az első szexuális kapcsolattól rendszeresen elmenni citológiai vizsgálatra a nőgyógyászhoz. Minden nő számára adott a lehetőség, mégsem élnek vele elegen, pedig a méhnyakrákos betegségek szinte teljes mértékben kiszűrhetők lennének még időben. Az ideális az lenne, ha a peteérés előtti napon történne a mintavétel, azonban elegendő, ha nem a menstruáció alatt vagy egy esetleges fertőzés időszakában jelennek meg a vizsgálaton, mivel ezek e tényezők zavarhatják az eredmények értékelését.